Munkatársak
Programjaink
Kiadványaink
Továbbépzés
Kalandtábor
Cikkek
Játék
ADHD
Hírek
.
bejelentkezés:
(06) 30
92-10-352 |
|
Felvétel, kivizsgálás, diagnosztika menete
Első alkalommal a szülőkkel találkozunk (gyerek nélkül!), hogy megismerjük,
megértsük problémájukat, megbeszéljük a kivizsgálás és a segítségnyújtás
módját.
Hozni kell
- a gyerekről készült, korábbi pszichológiai vizsgálati eredményeket,
véleményeket.
- a gyerek otthon készült, spontán rajzaiból néhányat
iskolás gyereknél: a füzeteiből néhányat, hogy a spontán írását, munkastílusát
láthassuk.
- a szülők által írt problémalistát.
A szülők probléma megítélésétől függően, ez lehet közös vagy külön írt.
Ha nevelőszülő, nagyszülő is részt vesz közvetlenül a gyerek nevelésében,
akkor az ő probléma megítélésüket is fontosnak tartjuk.
A problémalista egy, a problémákról szóló felsorolást jelent, hogy mit
tesz, illetve mit nem tesz a gyerek.
A pedagógus által írt problémalista, hogy legyen arról is információnk,
hogyan viselkedik a gyerek házon kívül, gyerekközösségben. Ezt is a fenti
meghatározásnak megfelelően, felsorolásszerűen kérjük, mert a sok jelzőt
tartalmazó vélemény vagy jellemzés keveset mond a gyerek konkrét viselkedéséről.
Az első találkozás lezárása a szülő kérésétől, kérdésétől függően:
• A szülőkkel történő megállapodás a kivizsgálás, vagy a kezelés menetéről.
• Közvetlen tanácsadás, ha a szülők konkrét kérdésekre keresik a választ.
• Információadás. Sok esetben a szülő nem tudhatja, hogy amit tapasztal,
az mennyiben életkori sajátosság és honnan számít kezelendő problémának.
• Segítségnyújtás a megfelelő szakember megtalálásához, ha olyan problémáról
szó, ami nem tartozik a profilunkba, vagy mástípusú vizsgálatok szükségesek.
A szülők minden esetben kitöltenek egy kérdőívet, mely a gyerek élettörténetére,
fejlődésére, személyiségjegyeire és problémáira kérdez rá.
Mit kell mondani a gyereknek, hogyan kell fölkészíteni a pszichológiai
vizsgálatra?
A következőt mondjuk a gyereknek: Elmegyünk a …….. nénihez. Neki az a
munkája, hogy segítsen a gyerekeknek és a szüleiknek, ha gondjuk, bajuk
van. Gondolkozzál rajta, hogy neked milyen gondjaid vannak, miben szeretnél
segítséget kapni, min szeretnél változtatni.
A gyerek életéből mondjunk példákat. Pl. látom, hogy téged is zavar a
sok veszekedés. Mindannyian szeretnénk vidámabban indulni reggel, de valahogy
nem sikerül. Tudom, hogy szeretnél szótfogadni, mint ahogy én szeretnék
nem veszekedni, de valahogy nekem sem sikerül, ezért kérünk segítséget.
Vagy tudom, hogy próbálsz …figyelni, nem verekedni, nem belebeszélni,
leckét fölírni, szépen olvasni….., de nehéz. Sokszor nem elég, hogy valamit
nagyon akarunk, egy kis segítségre is szükségünk van. Van, akinek az a
szakmája, hogy ilyen esetekben segíteni tud.
Arra mindig figyeljünk, hogy a beszélgetést, a gyerek életkorához és problémáinkhoz
igazítsuk, és nyugodt körülmények között kezdeményezzük.
A második alkalommal találkozunk a gyerekkel, hogy megismerjük, összevessük
a róla hallottakat, leírtakat, és a gyerekkel is megbeszéljük az ő problémáit.
A továbbiakban a gyerek tesztekkel történő vizsgálata következik.
A pszichológiai kivizsgálást követően a részletesen beszámolunk az elvégzett
vizsgálatokról, azok eredményéről, a diagnózisról és a terápia javasolt
menetéről.
A szülők kérésére a pszichológiai szakvéleményt írásba foglaljuk. Ha szükséges,
az iskola számára is leírjuk a vizsgálat eredményét, és javaslatokat fogalmazunk
meg a gyerek helyzetének rendezésére.
A kivizsgálás menete:
Az első alkalommal a központ vezetője, dr. László
Zsuzsa találkozik a szülőkkel, hogy megismerje a problémát, és megbeszélje
a szülőkkel a segítségnyújtás módját. Ekkor még nem kell hozni a gyereket.
Hozni kell
- a gyerekről készült pszichológiai vizsgálati eredményeket,
véleményeket.
- a gyerek otthon készült, spontán rajzaiból néhányat.
- iskolás gyereknél: a füzeteiből néhányat, hogy a spontán
írását, a füzet beosztását, munkastílusát láthassuk.
A szülők által írt problémalistát. A szülők problémamegítélésétől
függően, ez lehet közös vagy külön írt. Ha nevelőszülő, nagyszülő is résztvesz
közvetlenül a gyerek nevelésében, akkor az ő problémamegítélésüket is
fontosnak tartjuk.
A problémalista egy, a problémákról szóló felsorolást
jelent. (nem esszét és nem a szülők feltételezéseit a probléma okairól
- többek között, majd erről beszélgetünk az első alkalommal)
Sokat segít, ha a gyerek viselkedésről szóló felsorolást
az intézmény is készít a gyerekről (ez sokkal hasznosabb, mint a sok jelzőt
tartalmazó jellemzés, vagy hivatalos vélemény).
Az első találkozás lezárása a szülő kérésétől, kérdésétől
függően:
- a szülőkkel történő megállapodás a kivizsgálás menetéről
- közvetlen tanácsadás (kisgyerekek esetében nem ritka,
hogy a kétségbeesett szülőnek, valójában csak néhány módszertani tanácsra
van szüksége).
- Kiderülhet, hogy olyan problémáról szó, ami nem tartozik
a profilunkba, illetve hogy másfajta vizsgálatok szükségesek. Ebben
az esetben segítünk a megfelelő szakember megtalálásában.
A szülők minden esetben kitöltenek egy kérdőívet, mely
a gyerek élettörténetére, fejlődésére, személyiségjegyeire és problémáira
kérdez rá.
A második alkalommal a központ vezetője, dr. László Zsuzsa
találkozik a gyerekkel, hogy megismerje, összevesse a róla hallottakat,
leírtakat, és a gyerekkel is megbeszélje a problémákat.
A továbbiakban a gyerek tesztekkel történő vizsgálata
következik. Többnyire a kollégák részvételével, általában 3-4 alkalomra
van szükségünk.
A pszichológiai kivizsgálást követően a központ vezetője
találkozik a szülőkkel és részletesen beszámol az elvégzett vizsgálatokról,
azok eredményéről, a diagnózisról és a terápia javasolt menetéről.
A szülők kérésére a pszichológiai szakvéleményt írásba
foglalja. Ha szükséges, az iskola számára is leírja a vizsgálat eredményét,
és javaslatokat fogalmaz meg a gyerek helyzetének rendezésére.
|
|