Munkatársak
Programjaink
Kiadványaink
Továbbépzés
Kalandtábor
Cikkek
Játék
ADHD

Hírek

bejelentkezés:
(06) 30
92-10-352

Felvétel, kivizsgálás, diagnosztika menete

Első alkalommal a szülőkkel találkozunk (gyerek nélkül!), hogy megismerjük, megértsük problémájukat, megbeszéljük a kivizsgálás és a segítségnyújtás módját.

Hozni kell

• a gyerekről készült, korábbi pszichológiai vizsgálati eredményeket, véleményeket.
• a gyerek otthon készült, spontán rajzaiból néhányat
  iskolás gyereknél: a füzeteiből néhányat, hogy a spontán írását, munkastílusát láthassuk.
• a szülők által írt problémalistát.

A szülők probléma megítélésétől függően, ez lehet közös vagy külön írt. Ha nevelőszülő, nagyszülő is részt vesz közvetlenül a gyerek nevelésében, akkor az ő probléma megítélésüket is fontosnak tartjuk.
A problémalista egy, a problémákról szóló felsorolást jelent, hogy mit tesz, illetve mit nem tesz a gyerek.

A pedagógus által írt problémalista, hogy legyen arról is információnk, hogyan viselkedik a gyerek házon kívül, gyerekközösségben. Ezt is a fenti meghatározásnak megfelelően, felsorolásszerűen kérjük, mert a sok jelzőt tartalmazó vélemény vagy jellemzés keveset mond a gyerek konkrét viselkedéséről.
Az első találkozás lezárása a szülő kérésétől, kérdésétől függően:
• A szülőkkel történő megállapodás a kivizsgálás, vagy a kezelés menetéről.
• Közvetlen tanácsadás, ha a szülők konkrét kérdésekre keresik a választ.
• Információadás. Sok esetben a szülő nem tudhatja, hogy amit tapasztal, az mennyiben életkori sajátosság és honnan számít kezelendő problémának.
• Segítségnyújtás a megfelelő szakember megtalálásához, ha olyan problémáról szó, ami nem tartozik a profilunkba, vagy mástípusú vizsgálatok szükségesek.
A szülők minden esetben kitöltenek egy kérdőívet, mely a gyerek élettörténetére, fejlődésére, személyiségjegyeire és problémáira kérdez rá.
Mit kell mondani a gyereknek, hogyan kell fölkészíteni a pszichológiai vizsgálatra?
A következőt mondjuk a gyereknek: Elmegyünk a …….. nénihez. Neki az a munkája, hogy segítsen a gyerekeknek és a szüleiknek, ha gondjuk, bajuk van. Gondolkozzál rajta, hogy neked milyen gondjaid vannak, miben szeretnél segítséget kapni, min szeretnél változtatni.
A gyerek életéből mondjunk példákat. Pl. látom, hogy téged is zavar a sok veszekedés. Mindannyian szeretnénk vidámabban indulni reggel, de valahogy nem sikerül. Tudom, hogy szeretnél szótfogadni, mint ahogy én szeretnék nem veszekedni, de valahogy nekem sem sikerül, ezért kérünk segítséget. Vagy tudom, hogy próbálsz …figyelni, nem verekedni, nem belebeszélni, leckét fölírni, szépen olvasni….., de nehéz. Sokszor nem elég, hogy valamit nagyon akarunk, egy kis segítségre is szükségünk van. Van, akinek az a szakmája, hogy ilyen esetekben segíteni tud.
Arra mindig figyeljünk, hogy a beszélgetést, a gyerek életkorához és problémáinkhoz igazítsuk, és nyugodt körülmények között kezdeményezzük.
A második alkalommal találkozunk a gyerekkel, hogy megismerjük, összevessük a róla hallottakat, leírtakat, és a gyerekkel is megbeszéljük az ő problémáit.
A továbbiakban a gyerek tesztekkel történő vizsgálata következik.
A pszichológiai kivizsgálást követően a részletesen beszámolunk az elvégzett vizsgálatokról, azok eredményéről, a diagnózisról és a terápia javasolt menetéről.
A szülők kérésére a pszichológiai szakvéleményt írásba foglaljuk. Ha szükséges, az iskola számára is leírjuk a vizsgálat eredményét, és javaslatokat fogalmazunk meg a gyerek helyzetének rendezésére.

A kivizsgálás menete:

Az első alkalommal a központ vezetője, dr. László Zsuzsa találkozik a szülőkkel, hogy megismerje a problémát, és megbeszélje a szülőkkel a segítségnyújtás módját. Ekkor még nem kell hozni a gyereket.

Hozni kell

• a gyerekről készült pszichológiai vizsgálati eredményeket, véleményeket.
• a gyerek otthon készült, spontán rajzaiból néhányat.
• iskolás gyereknél: a füzeteiből néhányat, hogy a spontán írását, a füzet beosztását, munkastílusát láthassuk.

A szülők által írt problémalistát. A szülők problémamegítélésétől függően, ez lehet közös vagy külön írt. Ha nevelőszülő, nagyszülő is résztvesz közvetlenül a gyerek nevelésében, akkor az ő problémamegítélésüket is fontosnak tartjuk.

A problémalista egy, a problémákról szóló felsorolást jelent. (nem esszét és nem a szülők feltételezéseit a probléma okairól - többek között, majd erről beszélgetünk az első alkalommal)

Sokat segít, ha a gyerek viselkedésről szóló felsorolást az intézmény is készít a gyerekről (ez sokkal hasznosabb, mint a sok jelzőt tartalmazó jellemzés, vagy hivatalos vélemény).

Az első találkozás lezárása a szülő kérésétől, kérdésétől függően:

• a szülőkkel történő megállapodás a kivizsgálás menetéről
• közvetlen tanácsadás (kisgyerekek esetében nem ritka, hogy a kétségbeesett szülőnek, valójában csak néhány módszertani tanácsra van szüksége).
• Kiderülhet, hogy olyan problémáról szó, ami nem tartozik a profilunkba, illetve hogy másfajta vizsgálatok szükségesek. Ebben az esetben segítünk a megfelelő szakember megtalálásában.

A szülők minden esetben kitöltenek egy kérdőívet, mely a gyerek élettörténetére, fejlődésére, személyiségjegyeire és problémáira kérdez rá.

A második alkalommal a központ vezetője, dr. László Zsuzsa találkozik a gyerekkel, hogy megismerje, összevesse a róla hallottakat, leírtakat, és a gyerekkel is megbeszélje a problémákat.

A továbbiakban a gyerek tesztekkel történő vizsgálata következik. Többnyire a kollégák részvételével, általában 3-4 alkalomra van szükségünk.

A pszichológiai kivizsgálást követően a központ vezetője találkozik a szülőkkel és részletesen beszámol az elvégzett vizsgálatokról, azok eredményéről, a diagnózisról és a terápia javasolt menetéről.

A szülők kérésére a pszichológiai szakvéleményt írásba foglalja. Ha szükséges, az iskola számára is leírja a vizsgálat eredményét, és javaslatokat fogalmaz meg a gyerek helyzetének rendezésére.