K(á)osz!
avagy a felfordult világ
- Any! Tuti, hogy betörők jártak itt.
- Miből gondolod?
- Nézz körül! Eltűntek a kártyák az asztalról. Még ami alatta volt, azt is ellopták. Nincs a földön a mágnes-gyűjteményem. Eltűntek a chipek. Még a múlt heti rágómat is ellopták, amit direkt a virágcserép mellé tettem. Sehol nincsenek az üveggolyók, a lakatoknak hűlt helye. Te látsz valahol legót? És hol vannak az autók? A teljes viziflotta sem úszhatott csak úgy el. Nézd, tök száraz a parketta. Sehol semmi nyoma árvíznek. Azt még csak megértem, hogy a dínók és bogarak harcában a dínók végleg kipusztultak, elvégre globális felmelegedés van, a bogarak pedig elszálltak, de hova tűnt a kristálycukor, amit olyan nagy gonddal gyűjtögettem? Legalább húsz tasak volt még. Vagy nem is… Várjunk csak! Kettőt megettem… nem, hármat és még kettőt, de mindegy. És a többi?
- Csak rendet raktam!
- Ez nem lehet igaz! Akkor most hol találom a dolgaimat?
- Hát természetesen a helyükön.
- Hát persze! Hogy ez nekem nem jutott eszembe! Az meg hol van?
- Mindegyik a maga helyén.
- Anya! Ha logikai játékot akarok játszani, akkor megzsarolom Pankát. Nincs szükség erre a nagy felhajtásra.
- Dehogynem, drágám. Néha én is be szeretnék jönni hozzátok.
- Hát miért nem ezzel kezdted! Csak egyszerűen bekopogsz, én pedig elsöpröm az ajtó előtti dolgokat és máris beléphetsz. Gondolom, hosszabb látogatást amúgy sem terveztél.