Az auditív észlelés

Életünk tele van zajokkal, zörejekkel, neszekkel. Ezek gyakran előjelző vagy figyelmeztető értékkel is bírnak, ezért a felismerésnek, azonosításnak különös jelentősége van. Gondoljunk arra, hogy milyen félelmetes, ha ismeretlen helyen nem azonosítható hangokat hallunk. Az auditív észlelés a következő részekből áll össze:

Alakállandóság: pl. a porszívó vagy az anyánk hangjának azonosítására való képesség

Figura-háttér: az adott zaj vagy hang, beszéd kiválása a háttérből pl. az apa utasításának a meghallása, miközben szól a TV

Differenciálás: két zaj, zörej, hang közötti különbség vagy azonosság felismerése (pl. lép vagy tép). Gyakori hiba, hogy azok a gyerekek akik nem hallanak tisztán, a hallottakat kiegészítik, behelyettesítik vagy felcserélik valami ismerttel pl. az egyik tesztben a „katonák felesküdtek a zászlóra” helyett „ a katonák felsültek a zászlóra” – mondják.Tagolás: a mondat, a szó elmeire való felbontásának a képessége (pl. amikor egy  dalban „sihedernyi koromban” helyett egy generáció nem értette, hogy mi az a „nyikoromban”)

Téri helyzet és irányok: tárgyak térben elfoglalt helyének meghatározása, a hang alapján, pl. a konyhában esett le egy pohár, az apa a hátam mögött telefonál

Szerialitás: a hangok, zajok sor-sorozat-sorrendjének azonosítása, reprodukciója kinyílt a fürdőszoba ajtó, zubog a víz- a testvérem fürdeni fog. De a szavak mondatba rendezése vagy a szótagok, betűk megfelelő sorrendje pl. barack-raback, gazella-zagella

Transzformálás: a hangok vizuális ingerbe fordítása pl. írás és fordítva a betűk hangoknak való megfeleltetése

Először a fülünkkel, mint érzékszervvel meghallunk valamit. Utána az agyunk egy gyors azonosítást végez pl. melyik irányból jött, milyen messze van, állat vagy emberhang, veszélyes vagy nem. 

Ha emberi beszédre figyelünk, képesek vagyunk részekre is bontani, halljuk a különbséget kép-gép, a torzulást jigó-rigó, a hang hosszúságát hall-hal. A csecsemő erre a bonyolult észlelési teljesítményre még nem képes. Biológiai programja révén, azonban folyamatosan gyakorol és éppúgy, mint a többi területen (látás, téri tájékozódás stb.), az észlelése az iskoláskor kezdetére válik olyanná, mint a felnőtteké. 

Azoknál a gyerekeknél, ahol a beszédfejlődésben fizikai korlátok (nagy orrmandula, gyakori megfázás és allergia) miatt a beszédészlelés fejlődése zavart, elsősorban a hangok felimerése, megkülönböztetése terén mutatkozik a hiány. 

Ha a gyerek jó értelmi képességű és/vagy jó beszédkésztetésű, ez a hiány csak az iskolába kerülést követően fog kiderülni. Minél jobb képességei vannak az említett két területen, annál később, általában harmadikban, de legkésőbb hatodikban diagnosztizáljuk őket. Természetesen függ a terheléstől is, pl. kéttannyelvű iskola esetén korábban jelentkeznek a problémák. 

Súlyosabb beszédészlelési problémánál a gyerek (amikor nem a hangképzéssel van a problémája pl. gyenge izomzat), pont úgy ejti a szavakat, ahogy hallja őket. Ezeket a gyerekeket nem is lehet kijavítani, mert dühösen veszekednek, hogy ők pontosan ugyanazt mondják, amit mi, hiszen a hangok közötti különbséget nem hallják. 

A hallási inger helyes, automatikus észlelése a szociális viselkedés a társas kapcsolatok és a tanulás képességének is alapja. Megfelelően diagnosztizálva és fejlesztve nyom nélkül felszámolható a beszédészlelési nehézség. Minél korábbi életkorban történik a probléma felismerése, annál gyorsabb a felzárkóztatás. Természetesen előzetesen alapos orr-fül-gégészeti kivizsgálás szükséges. Tudni kell, hogy a gyereknek nincs fizikai problémája.

Figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy a beszédészlelés az alap, erre épül rá a beszédértés. Ha a beszédet észleljük, akkor a következő szakaszban ezt feldolgozzuk. A kapott információt összevetjük az elvárásainkkal, emlékeinkkel, ismereteinkkel, értékeljük és eldöntjük, hogy mit kezdünk vele. Ez a beszédértés fázisa.

Amíg a beszédészleléssel probléma van, addig a beszédértés sem tudott fejlődni, ezért ezt is ellenőrizni kell. 

Ha a gyerek beszédfejlődése, figyelme eltér az átlagtól akkor már 4-5 évesen kérjük ki fejlesztőpedagógus véleményét. Szívem szerint azt ajánlanám, hogy iskola kezdés előtt, jó volna minden gyereket megnézni, így sok gyereket lehetne a kudarcoktól megkímélni. 

Az ADHD-s gyerekek fejlődése egyenetlen náluk mindig javaslom, hogy egy évvel az iskola kezdés előtt teljes készségfelmérést kell csináltatni fejlesztőpedagógussal.

 

Ha tetszett a post, akkor kérem, hogy a like gomb megnyomásával jelezzen vissza. Ha gyereknevelési kérdése vagy nevelési nehézsége van akkor kérjen időpontot:

fimotaidopont@gmail.com   

https://fimota.hu/fejlesztes

https://fimota.hu/termek_kategoria/digitalis-kiadvanyok 

www.drlaszlozsuzsa.com

https://fimota.hu/.../dr-laszlo-zsuzsa-gyakori-kerdesek...